Aphrodité - A Mini mediterrán álmai
2009. március 10.
Muzsay András
Tizenötödik lemezéhez érkezett Török Ádám és a Mini, amely ezúttal, az Aphrodité – mediterrán dreams CD-n fiatalokkal megújult formációban szólal meg. Ádám fuvolajátékát, énekét és Roland percussion megszólalását két „régi motoros”: Németh Károly billentyűs és Köves „Pinyó” Milkós dobos, valamint három fiatal erő: Paróczai „Tacskó” Attila basszusgitár, vokál, Török Péter gitár, és Horváth Mihály szájharmonika játéka teljesíti ki. Az élményhez még Kovács Erik HPD 15 programja is hozzájárul.
„Mediterrán hangulat, egy kis emlékutazás, egy kis álmodozás, repülés, lebegés…” mondja a borító szövege, és valóban, a Mini ezúttal jól összeszerkesztett, zömmel romantikusabb lírai programmal jelenik meg. A csapatra nem jellemző, hogy minden lemezükre csupa új dalt írjon, – most is a tíz számnak csak egy része új, a régebbiek csak új köntösben hangzanak fel ismét.
Németh Károly nagyszerű Aphrodité c. romantikus, lassú zenekari kompozíciójával indul a mediterrán hangulat. A billentyűk témája felett boldog madárként röpködnek, csivitelnek Ádám fuvolahangjai, míg Péter gitárjának egyfajta narratív, mesélő szerep jut. Apák és fiúk. A Tátrai Tiborral közös szerzeményben a dobjáték, és az érzékeny basszus végig a vonatkerekek kattogását imitálja, amelyre Ádám érzékeny szöveggel énekli tépelődő, egyre zaklatottabb dalát. A gitár- és a fuvolaszóló tépelődéseit a billentyűk szava próbálja nyugodtabbá oldani. A Sziget blues című Mohai-Török kompozíció érdekességét a blues-séma fölött érdekes ritmus- és harmóniaváltásokkal adják a hangszerek, amelyek ének improvizációval kiegészülve egyre feszültebb tempóba hajszolják a hirtelen lezáródó dzsesszes nótát. Senki sem vehet el tőlem – mintha Zoránt hallanánk ebben a nosztalgikus, szerelmes, balladás visszaemlékezésben. Németh Károly ismét szép ívű dallamot komponált a szöveg-centrikus számhoz. Ezt követően tradicionális amerikai népdal szólal meg Péter gitárján és Ádám angol nyelvű énekével. Itt My Girl (ismertebb formában: In the Pines) címmel hangzik fel az ismert folk-ballada, súlyosan és egyszerűen. A hangfelvétel még azt is lehetővé teszi, hogy Ádám énekét saját markáns fuvolaszólójával montírozza össze.
Egész más hangulat, spanyol és orientális ízek keverednek a folytatásban, az Andaluz éjszaka harmóniáiban és ritmikai világában. A lassú keringőtempót a basszus meg dobhangsúlyok monoton feszültsége fogja vissza, az ének és a fuvola végül kitörnek ebből a szigorú rendből és a véres történetből, de a keretek erősek, mindvégig szólnak. Az Emlékutazás végre megint felszabadult könnyedséggel engedi szabadjára a dallamokat. Misi szájharmonikája itt szólal meg először, s miközben a visszafogott, de erős ritmus tartja össze a kompozíciót, szabadon áradnak a dallam-élmények fuvolán, gitáron, énekben. Ritmusváltással, majd a visszatérő sémában tobzódik az életöröm többféle dzsesszes hangulata, hogy végül improvizációs formában érjen véget. Creta. A Kovács-Horváth-Török szerzőhármas által jegyzett szám érdekessége a szájharmonika és a fuvola lírai párbeszéde, miközben lélekben tájak felett lebegünk. A szám közepén váltás hoz be egy másik reálisabb tájat: a gitár hangjain kecskegidák, a fuvolán szerelmes madarak, a szájharmonikán égbe meredő hegyek, a billentyű-gitár dallamokon szelíd lankák tűnnek szemünkbe. Aztán Ádám jókedvű karibi bolondozása következik arról, hogy Elfogyott a tequila, (egy azték asszony megitta). A lényegében ritmusokra épülő improvizatív felelgetős darab szaggatott fuvolameneteivel ősi szertartásokat is idéz, (mondjuk egy emlékezetes szesztornát). Gibraltári búcsúval ér véget az emlékutazás. A fuvola intrójára beúszó billentyűs dallam a sejtelmes afro-kubán ritmuskísérettel, majd az éneklő, improvizációs fúvós dallammal valóban szépen zárja le a lemezt, amely a SystemSoft kiadásában, Farkas Rita fosszíliákat idéző grafikájával és Bajnok Zsolt fotójával, Válik László érzékeny hangmérnöki bábáskodásával 2009 márciusában jelent meg. Mini rajongóknak, de nem csupán nekik, jóízű, születésnapi meglepetés-csemege.
Muzsay András
A szakmai zsűri és a közönség egybehangzó szavazatai alapján idén Török Ádámnak ítélték a Bluespatika életműdíjat..jpg)
Havonta egyszer jelentkező akusztikus klubunk az egykori televíziós Blues Café műsorok élő változata. A házigazgazda Török Ádám beszélgetőtársaival természetesen nemcsak sztorikat mesél, hanem közösen muzsikálnak is - mégpedig erősítők nélkül! Mindezen túl Török Ádám még egy egészen új oldaláról is bemutatkozik! 